Antal ErikaNyitott kapuk rendezvényt tartottak a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórház Szülészeti- és Nőgyógyászati Osztályán a szülésznők és bábák világnapján. Az első alkalommal megszervezett rendezvényen a szülésznők szerepéről esett szó, akárcsak arról, hogy mire számítson egy szülő nő a marosvásárhelyi szülészeten.
A szülész-bába szakma egyidős az emberiséggel
A Nemzetközi Egészségügyi Központ (IMC) 2008-ban döntött arról, hogy május 5-ét jelöli a szülésznők és bábák világnapjává. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a szülésznők fontos tevékenységére, valamint, hogy elismerjék munkájukat szerte a világban.
A május 5-én tartott Nyitott kapuk rendezvényen dr. Szabó Béla professzor, a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórház Szülészeti- és Nőgyógyászati Osztályának vezetője, rövid történelmi visszatekintőt tartott, arról beszélt, hogy a szülésznői szakma, egyidős az emberiséggel. A középkorban már iskolákat szerveztek, tankönyveket is szerkesztettek. Bár hibák történtek, a segíteni akaráson volt a hangsúly. Erdélyben a 18. században jelentek meg az első tankönyvek, amelyeket a szülésznőknek írtak.
Visszaszorult a szülész- és bábaképzés, hiányzik a társadalmi megbecsülés
Egykor a társadalom megbecsült tagjai voltak a szülésznők. A legtöbb esetben, orvos hiányában, egyedül vezette le a bába a szülést. A ’60-as években azonban jött az a korszak, amikor a kötelező általános iskola után bárki elvégezhette a két éves szülésznői tanfolyamot, máris dolgozhatott, mint szülésznő – ecsetelte Szabó Béla, aki elmondta, az utolsó, két éves tanfolyamot végzett szülésznő a marosvásárhelyi kórházból nyolc éve vonult nyugdíjba. Azóta valamennyi, a szülőszobában feladatot teljesítő szülésznő felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Románia EU-s csatlakozásának egyik feltételét teljesítve, több egyetemi központ is indított szülész- és bábaképzést. Ám a csatlakozást követő években ezek többségét bezárták – mutatott rá a szülész-nőgyógyász professzor.
A tévhitek eloszlatása
Sokan a közösségi médiából, az internetről tájékozódnak, nem tudják, milyen egy szülőszoba, ki az akinek a segítségére számíthatnak – ecsetelte dr. Szabó Béla, aki arra is kitért, hogy vannak, akik az otthonszülésre esküsznek, holott az számos kockázattal jár a szülő nő és az újszülött szempontjából is. Ezért ellenzi az otthonszülést az orvos, aki szerint a Hollandiából indult mozgalomnak ma már egyre kevesebb követője van. A marosvásárhelyi kórház szülőszobáiban jól felkészült orvosok és szülésznők dolgoznak, a körülmények pedig itt a legjobbak az egész országban – hangsúlyozta a professzor, hozzátéve, hogy az otthonihoz hasonló körülmények fogadják a szülő nőket. Négy szülőszoba található a kórház 9. emeletén, valamennyi saját fürdőszobával ellátott, a vajúdóban négy ágyas szoba és ugyancsak saját, szobából nyíló fürdőszobát használhatnak, nem kell a folyosó végéig menniük.
Mit kell vinni a kórházba
A Nyitott kapuk rendezvény iránt 70 terhes kismama érdeklődött. Nekik a szülész-nőgyógyász professzor, valamint a szülésznők beszéltek arról, hogy hogyan kell felkészülni a szülésre, mikor kell bemenni a kórházba, mit kell oda vinni. Azt is elmondták, mi történik a szülőszobában, mire számítsanak, mik a jelei a szülés közeledtének, illetve beindulásának.
Zólyomi Kármen Réka, szülőszobavezető szülésznő a vásárhely.ma érdeklődésére elmondta, első alkalommal szervezték meg a szülésznők napját, illetve a nyitott kapuk rendezvényt, amelynek célja az volt elsősorban, hogy felhívják a figyelmet a szülésznői hivatásra, ugyanakkor szétoszlassák a tévhiteleket, a félelmeket, ami a körülményeket, az ellátást illeti.
A Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán belül 2018 óta külön entitásként működik a szülészeti részleg. A szülőszobákban 14 szülésznő dolgozik éjjel-nappal, valamennyi felsőfokú végzettségű. Vannak napok, amikor hét-nyolc szülést vezetnek le, de van, amikor 4-5-öt.
Jelenleg egy egyetemi központban működik csak szülész-bábaképzés, Marosvásárhelyen 2013-ban végzett az utolsó évfolyam.
Kulcsár Andrea
