.:: Vásárhely.ma ::.

Az én mindennapi teáim és aromáim

Aki jobban ismer, tudja, hogy legalább 11 éve nem kávézom, a bolti „plikkes” teáknak sem vagyok a híve, még akkor sem, ha nagyon különleges termékekről van szó. Szeretem magam összegyűjteni a teafüveket és megkeverni azokat, állítólag nagyon jól szokott sikerülni, szeretik a vendégek, ha ebből főzök nekik. A recept nem titkos: van benne citromfű, kakukkfű, zsálya, bazsalikom, körömvirág, csengőfű, akác, bodza, csipkebogyó, galagonya, egy csipetnyi levendula és jó sok menta. Mindezek a növények nemcsak egészségesek, de egy rendkívül finom tea alapanyagai is.

A kertészkedésben pedig az is a jó, hogy magad találhatod ki, milyen teákat fogyasztasz majd a hideg téli napokon, de nemcsak. És persze nemcsak kigondolod, hanem magad is termesztheted a hozzávalót, vagy viszonylag kevésbé szennyezett helyekről gyűjtöd össze. Mindezt jó előre ki kell gondolni, különben úgy járunk, mint én a korábbi években, hogy lemaradtam ilyen-olyan növények virágzásáról és utólag kellett kunyerálnom innen-onnan, hogy a mindennapi vegyes teát megfőzhessem.

Idén más a helyzet, kialakult ugyanis egy nagyon kezdetleges fűszernövény kertimprovizáció, ahol ez-az nálunk megterem.

A citromfű például nagyon iparkodik, ölnyi termést be lehet takarítani, a mentafajták széles skálája csak most kezd beindulni, de szerintem abból is lesz bőven. Az idén először virágzott ki a zsályám, és a rozmaring is kapaszkodik, bár ez utóbbitól többet vártam volna, hiszen már második éve, hogy nálunk lakik. Adunk azért még neki egy esélyt.

A korábbi években több ezer tő körömvirágot irtottam ki az udvarról, egyszerűen, a gyöngyvirághoz hasonlóan mindent benőtt. Úgy tűnik, a búcsú nem végleges, ezúttal a ribizlitövek alatt kezdett el kibújni. Párat, természetesen ebből is megtartunk, hiszen jól jön majd a vegyesbe, de azért teszek róla, hogy ne terjedjen túlságosan. Továbbá van csak egy tő levendulám, amit túlságosan megkopasztottam, csak csodával határos módon fog idén virágozni, ősszel azt hiszem, hogy ebből az illatozó csodavirágból még ültetek néhány tövet.

Megvolt már az akácszedés, az idén ezt nem lehetett figyelmen kívül hagyni, ilyen mennyiségű akácvirágot és ennyire intenzíven andalító illatot még nem éreztem amióta Harasztkerékre költöztem. Szinte levél sincs a fákon, csak virág és sok-sok dolgos méhecske, akik szorgalmasan gyűjtik az alapanyagot a vegyes teámba szükséges mézhez. A bodzaszedés is kezdődhet, de az nincs a környékemen, úgyhogy máshonnan kell majd beszereznem. Ősszel majd szedünk egy kis hecsedlit meg galagonyát, és már készen is van a gyűjtemény a kedvenc teareceptemhez.

Ami a többi fűszernövényt illeti, múlt ősszel a kapor magvait szétszórta a szél, ezért lépten-nyomon előbukkannak, a napokban a lestyánt kell leszüretelni, mert igazi bokorrá nőtte ki magát. Ugyanez a helyzet a tavalyról megmaradt petrezselyem zöldes ágyással is, nagyon felkapott mostanra, azt is meg kell nyirbálni, különben hasznavehetetlenné válik a gyűjtemény. Meg vagyok elégedve a tárkonnyal is, már egy befőttesüveggel sikerült eltenni télire. Ha minden igaz, ebből is lesz szépen ebben az évben, csak itt az a fontos, hogy ne halogassam a betakarítást, különben nagyon rágóssá vénül.

Még tervben van a bazsalikomültetés is, de egy másik lemaradást is pótolni kell, ugyanis a csombord- meg a kakukkfű is egyelőre hiánycikk. Ez a teás téma épp jókor jött, mert így elvégezhettem egy gyors leltárt és tudhatom, hogy milyen tennivalók vannak ezen a téren, különben a paradicsom, paprika, hagyma és társaival szemben ez a típusú növény mindig háttérbe szorul.

Lengyel Erika

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

23

Mire számít a választási kampányban?