Szucher ErvinA tanács elfogadta Marosvásárhely 2024-es költségvetését, mégis úgy tűnik, ezzel korántsem zárult le a vita. A prefektus a tervezet újratárgyalására szólította fel az önkormányzat, ellenkező esetben közigazgatási pert helyez kilátásba.
Nem törődik bele a Nemzeti Liberális Párt, hogy Marosvásárhely idei költségvetése nem úgy alakult, ahogyan az alakulat vezetői szerették volna. A PNL elnöke, Ciprian Dobre kormánybiztosként ma felszólította a városházát, hogy tűzze újra napirendre a tervezetet, különben a közigazgatási bírósághoz fordul. A kormányhivatal különböző részletek tisztázását követeli. A Vásárhely.ma-nak nyilatkozva Soós Zoltán polgármester úgy vélekedett, a prefektus tévedésben van, és összekeveri a kormányhivatalt a pártszékházzal. „Ha valami gond volt, miért nem jelezték előre? Miért nem tették szóvá a bizottságokban? A költségvetést törvényesen fogadta el a tanács, méghozzá Claudiu Maior kiegészítő javaslataival. Ha a PNL azt szeretné, hogy módosítsunk, a márciusi ülésen erről is tárgyalhatunk” – fejtette ki portálunknak az elöljáró, aki szerint Dobre most formai hibákat keresve próbálja ellehetetleníteni a Marosvásárhely működését. Soós azt is elmondta, hogy amennyiben a prefektus leállítja a város költségvetését, feljelentést tesznek ellene a kormánynál.
Fejlesztés vs. visszafejlesztés
Egyébként a gondoskodás és a fejlesztés költségvetésének nevezte a 2024-es büdzsét Soós Zoltán, azt, amelyet a visszafejlődés költségvetéseként aposztrofálnak a román pártok képviselői. Valóban nem a legnagyobb, de minden idők második legnagyobb büdzséje – hangsúlyozta a városatya. A tervezett bevételek mintegy 571 millió lejre rúgnak, míg a kiadások összege ennél nagyobb: közel 626 millió lej. A polgármester szerint azonban az év folyamán számítanak a bevételek „kikerekítésére”.
Az idén is folytatódnak a beruházásokat az iskolákba, a közszállításba, az utcák felújításába, illetve a tömbházak szigetelésébe; ugyanakkor a régóta várt parkolóházak építése is elkezdődik – sorolta a szerdán délelőtt tartott sajtótájékoztatóján Soós Zoltán.
Ki vet, és ki arat
A polgármester néhány számadattal is szolgált. Ezek szerint míg 2016-ban évi 81 lej jutott minden városlakóra a lehívott uniós alapokból, a tavaly ez az összeg 2125 lejre nőtt. Azaz a hét évvel azelőtti összeg több mint huszonhatszorosára. Kérdésünkre, hogy a 2023-ban befolyt jelentős európai pénzeknek mekkora része köszönhető a volt városvezető idejében letett és megnyert pályázatoknak, és mekkora a 2021 óta benyújtott projekteknek, Soós Zoltán kitérő választ adott. „Az, hogy valaki megír és lead egy pályázatot, még nem jelenti azt, hogy meg is nyerte. Akkor beszélhetünk nyertes projektről, amikor azt a felek aláírták és az önkormányzat a költségvetésbe foglalta” – szögezte le a polgármester, hozzátéve, hogy ehhez nem kevesebb mint 18 adminisztratív lépésre van szükség.
Beszédében Soós többször is érintette „a Florea-rezsim nehéz örökségét”, amikor elmondta, hogy a hátrányt, amellyel átvette a várost, nehéz behozni alig egy pár év alatt. A 2021-es és ’22-es esztendő az adósságok törlesztéséről szólt, és csak a tavaly lehetett a fejlődés útjára lépni.
