Szucher ErvinEgy nappal azután, hogy belépett élete 90. évébe Bálint Zsigmond marosvásárhelyi fotóművésznek megadatott, hogy rendkívül gazdag anyagából újabb tárlat nyíljon.
A Kultúrpalota második emeleti kiállítótermei adtak helyet Bálint Zsigmond életmű-kiállításának. A számos rangos díjjal (többek közt AFIAP, Magyar Arany Érdemkereszt, EMKE, Magyar Művészeti Akadémia) kitüntetett marosvásárhelyi alkotó Bejárható közelség című tárlata valóságos időutazás. Nem is csoda, hisz a mérnök, aki soha nem dolgozott hivatásos fényképészként, már diákkora óta, 1953-tól a helyi fotóklub tagja. Tizenéves legényként ott volt, és a kezdő amatőr tudásával, de fiatalos lendületével segédkezett Marx Józsefnek és Haragos Zoltánnak a klub alapításánál. Néhány évtizeddel később, immár számos szakmai díjjal a tarsolyában, ő maga is belekóstolhatott a szakmai klub vezetésébe. „Számomra meghatározó élmény volt, hogy középiskolásként részt vehettem a fotóklub létesítésében. Örömmel emlékszem vissza a múlt század ’60-as és ’70-es éveire, amikor rendkívül gazdag és változatos tevékenység folyt a klubunkban. Számos kollekciót küldtünk szerte a nagyvilágba, sokakat elfogadtak, beválogattak, kiállították, és akár díjazták is. Ezek emlékeit azok a katalógusok őrzik, amelyek ma már a Maros megyei Múzeum tulajdonát képezik” – mondta el az ünnepelt. Ugyanis a fotográfus a Múzeumnak adományozta alkotásait és gyűjteményét: több ezer negatívot, digitalizált felvételeket, szakkönyveket, katalógusokat, fényképezőgépeket. Újvári Dorottya kolozsvári művészettörténész, a kiállítás kurátora ezúttal csak az analóg technikával készült felvételekből válogatott. A tárlat a 20. század második felében készült fényképekkel idézi meg és tárja fel Erdély vizuális emlékezetét, az emberek, a helyszínek és a folyamatosan változó világ történeteit. „Bálint életművének eredménye több ezer negatív. Végig fényképezett, függetlenül attól, hogy épp dolgozott, kirándult, vagy terepmunkán vett részt. Joggal nevezhetjük tehát kora dokumentarista krónikásának. Egy olyan ellentmondásos időben alkotott, amely egyszerre volt a hagyományos életformák felszámolásának és a modernizációnak a korszaka. Fényképei révén inkább az első folyamatra helyezte a hangsúlyt. Elsősorban az ember, illetve a hozzá köthető élethelyzetek érdekelték” – mondta a 2027 áprilisáig látogatható tárlat megnyitóján Ötvös Koppány, a román művelődési minisztérium államtitkára.
vasarhely.ma
Kali István
Antal Erika
