Hagyomány és modernitás között: Vásárhelyi Vásárhelyen

Vásárhelyi Antal munkáiból nyílt kiállítás a Várgalériában a partiumi származású, Magyarországon élő művész jelenlétében. A 75 éves alkotó tíz esztendeje elhunyt kollégája, Mihai Olos munkáit is „hozta”.

Teljes szimbiózist alkotnak Vásárhelyi Antal és Mihai Olos grafikái, amelyek szerda délutántól csodálhatók meg a Vár képzőművészeti galériájában.

A marosvásárhelyi kiállítás, amely a A felület és a végtelen között címet viseli, nemcsak Vásárhelyi legújabb alkotásait mutatja be, hanem művészi és szimbolikus párbeszédet is teremt Mihai Olos-szal, közeli barátjával és nemzedéktársával. Bár különböző utakat jártak, mindkettőjüket ugyanaz a kérdés foglalkoztatta: miként lehet az optikai valóságot többdimenziós térré alakítani, és azt a festészeti síkon tükrözni. Vásárhelyinél ez a sík a szemlélődés tere lesz, ahol a tompított színek és a geometrikus vonalak a csöndről, a rendről és a belső világról beszélnek. Olosnál ugyanez a törekvés moduláris szerkezetekben és archetípusos szimbólumokban ölt testet, melyeket a kollektív emlékezet telít. Együtt olyan közös teret hoznak létre, ahol a művészet kultúrák, korszakok és érzékenységek találkozási pontjává válik.

„Ha Olos képei szerkezeti modellek, akkor Vásárhelyi Antal művei fény és árnyék között rezgő emberi belső terek. Nem az univerzum térképét festi meg – hanem azt a helyet, ahol önmagunkkal találkozhatunk. Az ilyen térbe lépve kitárul az érzés: itt vagyok, ebben a pillanatban részese vagyok valami nagyobbnak, valaminek, ami túl mutat a minden napon” – mondta a tárlat kurátora, Márton Adrienne. A fiatal szakember szerint úgy tekinthetünk Vásárhelyi képeire, grafikáira, mint belső világok felépülésére, hisz ezek nem egyszerűen ábrázolások, hanem strukturált érzelmek.  Márton Adrienne arra is felhívta a figyelmet, hogy bár Olos és Vásárhelyi valamelyest más nyelvet beszélnek, munkáikkal mégis ugyanazokra a kérdésekre keresnek választ: Hogyan lehet élni egy olyan világban, amely egyszerre véges és végtelen?; Mi az ember szerepe ebben a struktúrában?; Csak megfigyelők vagyunk, vagy alakítók is? „Mindketten az alkotó embert ünneplik – nem a zsenit, hanem azt, aki figyel, ért, és épít. Aki képes a káosz közepén is formát adni, vagy legalább kérdéseket megfogalmazni” – vonta le a következtetést a kurátor.

A két alkotó kiállítása év végéig várja  a várba látogató érdeklődőket.