.:: Vásárhely.ma ::.

Véget ért a nyolc napos zsidó ünnep

Magyar húsvét, román húsvét, zsidó húsvét – általában így emlegetik az  ünnepet, amikor Jézus feltámadását, illetve az egyiptomi rabságból történt kiszabadulást ünnepelik a különböző felekezetűek.

A nyugati kereszténység – római katolikusok, protestánsok – április 9-én és 10-én ünnepelte a húsvétot, a görög keleti és görög katolikus felekezetűek április 16-én és 17-én ünnepelnek. A zsidó ünnep, a pészah április 5-től 13-ig tart.

A kis közösség is ünnepel

Mivel a város lakossága hozzávetőlegesen fele-fele arányban megoszlik a nyugati és a keleti keresztény felekezetűek között, a zsidó hitvallásúak annyira kevesen vannak, hogy még egy százalékát sem teszik ki Marosvásárhely népességének. Érthető, hogy a nagytöbbség mit sem tud a hagyományaikról, az ünnepeikről.

A kisszámú közösség  igyekszik úgy megtartani az ünnepeit, ahogy azt elődeik is tették, vagy tehették, hiszen a szombat délelőtti istentiszteletek, a kisebb-nagyobb ünnepek mind-mind lehetőség a hagyományok éltetésére, illetve a találkozásra, a közösségi élmény megélésére.

Akárcsak a húsvét, a pészah is a tavasz, a természet újjászületésének idején köszönt be, ezért is szokták a tavasz ünnepének is mondani. Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. A nyolcadik napon megemlékeznek a halottakról is, mint minden nagyünnepen.

Helye van annak is, aki nincs jelen

A marosvásárhelyi zsidó hitközösség tagjai a pészah első estéjén istentiszteleten vettek részt a zsinagógában, majd a széder-est következett. Ez az az alkalom, amikor összegyűl a család, vagy a közösség, hogy együtt ünnepeljen, senki ne maradjon magányosan ezen az estén. Az ünnepien terített asztalnál mindenkinek helye van, sőt egy üres helyet fenntartanak annak, aki valamilyen okból kifolyólag nincs jelen.

Fontos kelléke az estnek a széder-tál, a ráhelyezett szimbolikus étkekkel: egy darab sült csirkehús, egy főtt tojás, keserűfű (torma és fejes saláta), reszelt alma, körte, fahéj és bor keveréke, és valamilyen zöldség (például főtt krumpli). Nem hiányozhat a bor sem, amiből minden felnőtt személynek négy pohárral kell jutnia (poharanként 3,5 dcl). A pászka, a sós víz, az ünnepi serleg is hozzátartozik az ünnepi kellékekhez. Ilyenkor a legszebb teríték kerül az asztalra, szép abrosz, szép tányérok, üvegpoharak, szép evőeszközök, ünnepi gyertyatartó.

A hagyomány szerint a családfő, vagy a hitközösség vezetője felolvassa a Hagadát, az egyiptomi rabságból való szabadulás történetét, és a szertartás szigorú szabályai szerint jelzi, hogy mikor milyen étekből kell fogyasztani és hozzá bort inni. A szertartás befejeztével következik a több fogásos ünnepi vacsora, ahol kóser alapanyagokból készült húsleves, sült, vagy sóbafőtt, zöldségköret, majd sütemény kerül az asztalra.

 

Antal Erika

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

330

Miként vélekedik Dorin Florea jelöltségéről?