.:: Vásárhely.ma ::.

Szinte senki nem akar háziorvos lenni

Az orvosi egyetemet végzett diákok közül ma már szinte senki nem szeretne háziorvosként dolgozni. Az alacsony javadalmazás, a munkakörülmények, a tömérdek papírmunka és a folytonos megalázás a szakma kihalásához vezethet.

Országszerte háziorvoshiánnyal küszködik az egészségügyi rendszer, de különösképpen a gazdaságilag elmaradott, elszigetelt vagy szórványosan lakott vidékek lakói szembesülnek a rendkívül súlyos problémával. Vannak térségek, ahonnan több tíz kilométert kell autózni a legközelebbi rendelőbe.

A szaktárca statisztikái szerint több mint 700 romániai településen nincs háziorvos. Alexandru Rafila miniszter szerint azon is el kell gondolkodni, hogy nem európai uniós országokból származó szakemberek vegyék át az üres rendelőket. A hazai szakemberek viszont a körülmények javításában látnák a megfelelő megoldást.

A szakma ma már egyáltalán nem vonzó, főként falusi környezetben. Az alacsony javadalmazás, a növekvő lakhatási és rendelő-fenntartási költségek, a túlzott és részben fölösleges papírmunka, az állandóan akadozó egészségügyi-kártyarendszer mind olyan tényezők, amelyek valósággal elijesztik a végzős hallgatókat a háziorvosi szak választásától. Az sem mellékes, hogy a háziorvosok napi 40-50 konzultáció felére sem kapják meg azt a pénzt, amely a biztosító pénztárral kötött szerződésben szerepel.

„A nehéz körülmények és az a sok megalázás, amely a kormány, az egészségügyi minisztérium, a biztosítóház, az ellenőrző testületek részéről ér, a  kis magánpraxis-szok anyagi gondjai mind-mind hozzájárulnak a szakma kihalásához. Nem csoda, hogy ma már szinte egyetlen végzős sem választja ezt a szakot” – fejtette ki a Vásárhely.ma-nak Luminiţa Boitor, a Maros megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke. A szakember szerint az elkövetkezendő évtizedben számos vidéki rendelőre kerül majd lakat, mert a jelenlegi orvos nyugdíjba vonulása után nem lesz aki átvegye a szolgálatot. Maros megyében is számos olyan kistérség létezik, ahol az orvos, jó esetben havi 20 ezer lejt tud „megtermelni”, holott a rendelő fenntartására (saját és az alkalmazottak fizetése, adók, bérek, fogyóeszközök, utazás fedezésére) ennek legalább a kétszeresére volna szükség. „A nagy kérdés, hogy mi történik majd, ha bezárnak a háziorvosi- és járóbetegrendelők? Mindenki a sürgősségire fog futni? Ezen kellene elgondolkodniuk a döntéshozóknak” – vélekedik Iulia Băilă, a háziorvosok patronátusának megyei vezetője.

A jövő még annyira sem bíztató, mint a jelen: a háziorvosok nagytöbbsége idősödő, vagy jó esetben középkorú. Sokan, pácienseik és a szakma iránti elkötelezettségből nyugdíjasként is dolgoznak. Maros megyében a háziorvosok jelenlegi átlagéletkora 57 év.

Szucher Ervin

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

30

Mit kellene tenni a kiskorúak bűnbandái ellen?