.:: Vásárhely.ma ::.

Ötezer éves agyag- és gödörházak kerültek felszínre

A Maros Megyei Múzeum munkatársai nemrég fejkezték be a mezősámsondi Pogányvár júniusban újrakezdett régészeti feltárását.

A mezősámsondi Pogányvár, amely az 1970-es és 1990-es években Valeriu Lazăr által végzett ásatások révén hívta fel magára a régészekfigyelmét, a legismertebb kora bronzkori (kb. Kr.e. 3000/2900, Coţofeni-kultúra) települések közé tartozik, ahonnan számos gazdagon díszített edény, kő- és csonteszköz, valamint néhány réztárgy is előkerült.

A Berecki Sándor által vezetett kutatócsoportot a múzeum régészei, Németh E. Rita, Rezi Botond, továbbá a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézet munkatársai és hallgatói, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem hallgatói és a Székely Nemzeti Múzeum régészei alkották. A kutatásoknak tanásatás jellege is volt.

​Ebben az évben a kutatások a 2022-es ELTE RTI ARÖM Tanszék által végzett geofizikai méréseken észlelt jelenségek régészeti vizsgálatára, a lelőhely rétegtanának megismerésére és a V. Lazăr kutatóárkainak az azonosítására összpontosítottak. Az ásatások július 14-én zárultak, a feltárásokat a következő években is folytatni fogják.

Agyagházak, gödörházak, tűzhelyek kerültek elő

Ahogy Berecki Sándor a vásárhely.ma érdeklődésére elmondta, a lelőhely a 19. század óta ismert, az 1970-es években intenzíven kutatták. „Őskori település, felszíni agyagházak, gödörházak nyomai kerültek elő, tűzhelyek, tárólógödrök. A leletanyag főként kerámiából, az állattartásukra is rámutató csontokból, az azokból készült eszközökből, csíszolt és átfúrt kőeszközökből állt” – számolt be a leletanyagról a régész, hozzátéve, hogy azért is kezdték újra a kutatásokat, mivel a késő rézkor és kora bronzkor átmeneti időszakának egyik legfontosabb lelőhelye a mezősámsondi.

Az idei ásatásoknak a célkitűzései között a geofizikai mérések eredményeinek az értelmezése, a korábbi kutatások terepi helyének azonosítása volt, egy fajta ismerkedés a lelőhellyel. „Az idéni ásatások alkalmával néhány kérdésre választ találtunk, két helyen is sikerült azonosítani a korábbi kutatóárkokat, így jobban tudjuk majd térben, illetve térképen illeszteni a Lazăr ásatásainak az eredményeit” – magyarázta Berecki, hozzátéve, hogy egy érdekes, árokszerű telepobjektumot is feltártak a lakott terasz peremén, melynek értelmezése a jövő feladata, ugyanakkor további kérdések is megfogalmazódtak, például, a lelőhely melyik része volt sűrűbben lakott, milyen típusú gazdálkodás folyt ott. Ezekre a következő évek folyamán keresik a választ.

Fotók: Berecki Sándor

 

 

 

Antal Erika

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

41

Mire számít a választási kampányban?