.:: Vásárhely.ma ::.

Búcsú id. dr. Nagy Attilától

A romániai magyar nyelvű orvosképzés történelmi központjának, az egyházi alapokon nyugvó diakonisszaképzésnek (egészségügyi asszisztensek), a messze földön jó hírnévnek örvendő betegellátásnak a fellegvárában, Marosvásárhelyen orvosok, nővérek, egészségügyi dolgozók, páciensek és hozzátartozók, egykori tanítványok és pályatársak, a város múltjára és szakmai-kulturális-emberi értékeire érzékeny közössége sok szeretettel búcsúzik id. dr. Nagy Attila nyugalmazott tüdőgyógyász főorvostól, az orvosegyetem óraadó tanárától, az asszisztensképző tanulmányi igazgatójától.

Nagy Attila élete, szakmai karrierje, feladatvállalása, példamutatása, szókimondása ízig-vérig Marosvásárhelyhez kötődik. Székelyföld egykori fővárosában született, tanulmányait itt végezte, itt szerzett orvosi diplomát az egykori Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben. Néhány éves (kényszer)kitérőt követően, talán jelképesen 1955  karácsonyától 1992-ben bekövetkezett (kényszer)nyugdíjazásáig a Marosvásárhelyi Tüdőklinikán dolgozott többnyire beosztottként, szerényen, az árnyékban még jobban világítva. A kor politikai játszmái nem engedték meg, hogy szakmai pályája az egyetemi tanári kinevezésig íveljen, mint számos kortársa esetén. Mégis be kell vallanom, hogy mi, akiket annak idején tüdőgyógyászatból tanított (közel két évtizeden át volt óraadó tanár az orvosegyetemen), lelkiekben tiszteletbeli professzorunknak tartottuk, mélyen tisztelve tudását és szakmai pontosságát, emberi tartását, a betegek iránti jóságát, töretlen hitét.

Az orvosok, oktatók közösségén belül azok közé tartozott, akik sokakkal ellentétben nem törekedett jó kapcsolatokra sem a kommunista állammal, sem a párttal, sem annak a képviselőivel az egyetemen. És nem hitte magát félistennek, mint jó néhány pályatársa, mert tudta, meggyőződéssel hitte, hogy még az orvos felett is ott munkálkodik és őrködik a Jóisten. Jutalmát nemcsak hosszú és lelkiekben, szellemiekben tartalmas életévekkel, sikeres családdal, szeretetteljes környezettel, hálás tanítványokkal és gyógyultakkal áldotta meg a Fennvaló. Éppen nyugdíjba vonulásakor kapta meg a sorstól a nemes feladatot apatársa, néhai Csiha Kálmán református püspök által, hogy megszervezze a Marosvásárhelyi Református Asszisztensképző Iskolát, amelynek 1992-2004 között tanulmányi igazgatója volt. A rendszerváltás utáni években az Egyházkerület által újra létrehozott, nyilvánvalóan immár az új kor kívánalmainak megfelelő alapokon nyugvó, ám sajátos szellemiségét fenntartó asszisztensképzőben igazgatósága alatt több mint háromszázan szereztek egészségügyi asszisztensi diplomát. Szép, nagy család! Örvendetes, hogy többségük nem vette a vándorbotot, hanem az erdélyi beteg szolgálatában áll annak a szellemiségében, amit a felekezeti jellegű, magyar nyelvű asszisztensképzés nyújtott számára.

Id. dr. Nagy Attila még azon kevesek közé tartozott, aki az 1945-ben királyi rendelettel létrehozott Bolyai Egyetem marosvásárhelyi orvosi karára nyert felvételt. Egykori tanítványaként, később tanártársaként az orvosegyetemen, majd az asszisztensképzőben, négy éven át tanulmányi igazgatói ténykedése folytatójaként, nagy szeretettel, hálával és megbecsüléssel, mindenkori köszönettel búcsúzom. Sokakkal együtt mondom, egyetemen belül és kívül: emléke legyen áldott, részvétünk a gyászoló családnak!

Ábrám Zoltán

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

41

Mire számít a választási kampányban?