.:: Vásárhely.ma ::.

A Bucsinon a fél évszázada ígért áram

Jövőtől a Bucsinra is eljut a civilizáció: elkészült a trafóállomás, fektetik a földalatti kábeleket, és azzal biztatják az embereket, hogy 2024-ben már 21. századi körülmények közt nyaralhatnak vagy sízhetnek.

A jövő évtől a Bucsin-tetőre is eljut a villanyhálózat. Az, amit már ezelőtt ötven évvel megígértek a kommunista rendszer vezetői. A munkálatok jól haladnak: a borzonti Baricz-kanyartól az egykori Só-út mentén, azaz a magasfeszültségű oszlopok mellett a földalatti huzalok lefektetésén dolgoznak, a tetőn meg elkészült a transzformátor állomás. A mintegy nyolc millió lejes beruházás több sípályát, néhány vendéglátóipari egységet és számos hétvégi nyaralót, kulcsos házat érint. A pénzt a gyergyóalfalusi önkormányzat, Hargita megye tanácsa és az Electrica biztosítja.

1974 óta mindig „jövőben biztos elkészül!”

„A hatóságok már 1972-73 körül kezdtek a bucsini villanyhálózat megvalósításáról beszélni, ’74-től errefelé meg nem volt olyan év hogy ne mondják, hogy aztán jövőre biztos meglesz. És így telt el egy fél évszázad…” – idézi fel fiatalkori emlékeit Rusz György. A marosvásárhelyi természetbarát, aki azon túl, hogy több mint két évtizeden keresztül a Bucsin-tetői meteorológiai állomásnál dolgozott, már azelőtt is szoroson kötődött a környékhez, melynek minden szegletét bebarangolta. Mint mesélte, 1990 előtt nagyon keveseknek adatott meg, hogy generátor segítségével termeljenek áramot. „Nekünk, a meteorológiai állomáson volt generátorunk, de állandó készenlétben kellett lennünk. Ha véletlenül túl sok áramot termelt, azonnal fel kellett kapcsolnunk egy jó pár villanykörtét, ha meg gyengén teljesített, le kell oltanunk szinte mindent. Ráadásul, ha valami meghibásodás történt, esőben, hóban kétszer két és fél kilométert kellett megtennünk ahhoz, hogy megjavítsuk” – mesél a vásárhelyi meteorológus az évtizedekkel ezelőtti kalandokról. Rusz György arra is emlékszik, hogy az a pár család, akinek megadatott, hogy még az 1970-es években nyaralót építsen a hegyre, gépkocsi-akkumulátort használt, amihez apró kis körtéket csatlakoztatott. Ugyanakkor nagy becsben voltak a petróleumlámpák, és szinte egyik házból sem hiányoztak a gyertyák. A sízők gyakran egy-két liter üzemanyaggal érkeztek, hogy a jegy kifizetése mellett azzal is segítsék a rendkívül kezdetleges, úgynevezett kutyás felvonó működtetését.

A Bogdánon még várni kell

A Gyergyói-medence irányából érkező vezeték átível a tetőn, de megáll a 19-es kilométerkőnél, így a sípályák közül csak a Bujdosót és a Havas Bucsint tudja árammal ellátni. A 15-ös kő környékén lévő bogdáni pálya Parajd irányából várja a csatlakozást. Ez egy másik beruházás tárgyát képezi, amelyben a sóvidéki nagyközség önkormányzatának kell kivennie a részét. Székely Barna, a bogdáni pályák üzemeltetője portálunknak derűlátóan nyilatkozott, mondván, hogy az ígéretek alapján két-három éven belül hozzájuk is eljut az áram.

Szucher Ervin

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

30

Mit kellene tenni a kiskorúak bűnbandái ellen?