Szucher ErvinA romániai és magyarországi egészségügyi rendszer gondjairól és hatékonyabbá tételéről tanácskoztak a két ország államtitkára jelenlétében a 10. Egészségügyi Menedzserképző Konferencián.
Jobban hasonlít, mint amennyire gondolnánk a hazai és az anyaországi egészségügyi rendszer, legalábbis a kihívásokat és gondokat illetően – derült ki az április 14-én és 15-én immár tizedik alkalommal szervezett egészségügyi menedzserképző konferencián, amelynek ezúttal is a marosvásárhelyi Studium–Prospero Alapítvány volt a házigazdája. A rendezvény két főelőadója Románia és Magyarország legmagasabb szintű egészségügyi szakpolitikusai, dr. Vass Levente és dr. Takács Péter államtitkárok voltak, de kérdéseikkel, észrevételeikkel és javaslataikkal a résztvevők is bekapcsolódhattak az előadásokba. Mindkét ország számára a legnagyobb gondot a személyzethiány jelenti; mára nem csak orvos százai, ezrei távoznak a rendszerből, hanem az egészségügyi személyzet is elszivárog. Mindez annak dacára, hogy például a 27 ezer rezidensével Románia Európa legnagyobb „orvosgyárává” nőtte ki magát.
Fények és árnyak
A beszélgetések során az új egészségügyi keretszerződésről szólva ifjabb Ritli László nagyváradi menedzser annak pozitív és negatív oldalaira próbált rávilágítani. Az egykori miniszteri kabinetfőnök szerint nem helyes, hogy a finanszírozás javát, mintegy 70-80 százalékát még mindig a kórházak viszik el. Mint ahogyan az sem méltányos, hogy az alapellátáshoz az is hozzájuthat, aki nem rendelkezik egészségügyi biztosítási szerződéssel, magyarán valamilyen okból kifolyólag nem fizet. „Egy ilyen intézkedés nem terheli számottevően a költségvetést, azonban nem tesz jót a közhangulatnak” – vélekedett a populistának nevezett intézkedésről Ritli. Sarkítva fogalmazva, elmondta, ezek után ő is arra biztathatná munkáltatóját, hogy az jövedelme után ne fizessen egészségügyi biztosítást, mert ő amúgy is jogosult lesz az alapellátásra. A partiumi szakember a pohár tele részéről is beszélt, megemlítve az alapellátásban észlelt fejlődést, mint például a prevencióra vagy a finanszírozásra fektetett nagyobb hangsúlyt.
Magyarország jól reagált a Covid-tesztre
Takács Péter az anyaországi egészségügyi rendszer főbb céljait mutatta be. A kormány legfőbb prioritása a lakosság egészségben eltöltött éveinek a növelése. Bár a statisztika biztató adatokkal kecsegtet, Magyarországon ezen esztendők száma még mindig elmarad az uniós átlagtól. Az egészséges társadalom nem csak a közhangulat szempontjából tekinthető fontosnak, de a GDP növeléséhez is hozzájárul. Az illetékesek az otthonhoz közeli ellátások megerősítésén is dogoznak, akárcsak a pazarlások mérséklésén és a jó gyakorlat országos szintén való terjesztésén. Szintén a hatóság céljai közé közé sorolta Takács az egészségügyi rendszer reagáló képességének a megerősítését a háborús vagy egy újabb járvány sújtotta időszakra. „A magyar egészségügy jobb állapotban van, mint ahogyan sokan hitték, hittük volna – ez a leginkább a Covid-időszakban derült ki. A világjárvány alatt a V4-es országok közül Magyarország teljesített a legjobban” – fejtette ki Takács Péter, aki adatokkal támasztotta alá álítását. Az egészségügyi államtitkár hozzáfűzte, az általa vázolt folyamat nem az utóbbi pár hónap alatt kezdődött.
Kockázatok, kudarcok, tervek, remények
Akárcsak magyarországi kollégája, Vass Levente is hangsúlyozni kívánta, hogy az egészségügyi állapot fenntartása közérdek, mert köztudottan – a Bismarck-féle társadalombiztosítási rendszer bevezetése óta mindmáig – a termelékenység növeléséhez vezet. Az RMDSZ szakpolitikusa arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyi állapotot csak kisebb mértékben befolyásolja az egészségügyi ellátás. Ennél sokkal jelentősebb szerepet játszanak az örökölt, illetve környezeti tényezők, valamint az életmód. A bukaresti államtitkár továbbá a szabadpiac csapdáiról, a központosítás lebontásáról és az egészségügyi piac kudarcairól értekezett. Az erkölcsi kockázatra, a kontraszelekció veszélyeire, a lefölözés lehetőségére, az információs aszimmetriák okozta gondokra is kitért.
A házigazda szerint az efféle tanácskozások és tapasztalatcserék azért is fontosak, mert most kell kigondolni, milyen elvek és szabályok mentén lehetne összerakni Románia az elkövetkezendő két-három évtizedre szóló egészségügyi stratégiáját.
(Fotók: Lázár Tibor)
Bölöni Domokos
