.:: Vásárhely.ma ::.

Kitekintés a határon túlra

Marosvásárhely és Baja között húsz évre tekint vissza a testvérvárosi kapcsolat, amely civil kezdeményezésre alakult, majd vált hivatalossá Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása alkalmával.

A testvértelepülési kapcsolatok ott működnek a legaktívabban, ahol nincsenek nyelvi korlátok, ahol az emberek, akár hivatali tisztségviselők, akár pedagógusok, vagy diákok, akár családok, megértik egymást, egy nyelvet beszélnek, kultúrájuk is azonos. Ez elmondható a Baja testvérvárossal működő kapcsolatról még abban az esetben is, amikor a marosvásárhelyi önkormányzat román képviselői érkeztek a dél-magyarországi városba, a Duna bal partján fekvő, Bács-Kiskun vármegye második legnagyobb településére.

 

Baján még a románoknak sem jelentett nehézséget a magyar nyelv

Bajára szívesen látogattak a magyar és a román képviselők egyaránt. A változatos program, amivel a vendéglátók készültek, a vendéglátás, amelyhez hasonlóban kevés alkalommal lehetett része bárkinek is, annyira vonzónak bizonyult, hogy azok a román anyanyelvű hivatalnokok, városi választmányi tagok, akik Marosvásárhelyen soha nem szólaltak meg magyarul, Baján magyarul beszéltek.  Ha olykor adódott is nyelvi kommunikációs nehézség, mindig volt valaki, aki segített ezt áthidalni. Így történt, amikor Dorin Florea polgármester „összefutott” Szily Katalinnal, a magyar országgyűlés elnökével, akik között a barátságos beszélgetést a közelükben tartózkodó magyar tanácsos segítette, közvetítetve egyik nyelvről a másikra.

Baja, a gazdasági, kulturális, oktatási központ

A Budapesttől 160 kilométerre délre fekvő, 34 ezer lelket számláló város  három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. Ott található Magyarország déli átkelőhelye a Dunán. A Duna bal oldali mellékága a Sugovica, amelynek keleti partján a belváros, nyugati partján pedig a kedvelt üdülőterület, a Petőfi-sziget fekszik; a kettőt híd köti össze. A Sugovica déli végén indul a Ferenc-csatorna.

A város területe már az őskorban lakott volt. Első írásos említése 1323-ból származik.  Neve latinul Francovilla, németül Frankenstadt. Lakosságának zöme magyar nemzetiségű, de vannak, akik németnek, horvátnak, bunyevácnak, cigánynak és szerbnek vallják magukat. Felekezeti szempontból a többség római katolikus, míg kis arányban élnek reformátusok, görög-keletiek, evangélikusok és zsidó vallásúak.

Fontos dunai kikötő, amelynek évszázadokon át vezető szerepe volt a térségi termény-, állat- és borkereskedelemben. A tanintézmények, a múzeum, a képtár fontos szerepet töltenek be a város és környéke kulturális életében. Néptánccsoportok, alkotóműhelyek működnek, nevezetességei között szerepel az egykori, ma könyvtárként működő zsinagóga, a Kálvária-kápolna, a Városháza, a Szentháromság szobor, a Bunyevác tájház, a Bagolyvár – Miskolczy Ferenc emlékház, a zsilipmúzeum.

Halászlé, borkostoló, faültetés

A halászlé fővárosának is nevezett Baján 1996-tól minden július második hétvégéjén megszervezik a Bajai Halfőző Fesztivált, a régió egyik legnépszerűbb esményét, ahol vendégül látják a testvértelepülések küldöttségeit, a civil szervezetek képviselőit, határon túl élő barátaikat is. Marosvásárhelyről 2004-ben érkezett első alkalommal egy küldöttség a halfőző fesztiválra. Az 52 személyes busszal városi képviselők, képzőművészek, újságírók, lelkészek, pedagógusok, kézművesek, vállalkozók érkeztek Bajára, ahol a Városházán a helyi polgármester és önkormányzati testület fogadta őket. Hivatalosan is aláírták a Marosvásárhely és Baja közötti testvérvárosi szerződést, amely alkalmából egy fenyő csemetét is elültettek. Baja város vendégül látta a marosvásárhelyi küldöttséget a halfőző fesztiválon, megismertette a hajósi borpincékkel, illetve egy borkostolón is részt vettek, a helyi gasztronómiával is megismerkedtek.

A híres bajai halászlét azok is megismerhették, akik soha sem jártak Baján, ugyanis több alkalommal is mesterszakácsot is hoztak magukkal, aki megvendégelte a dél-alföldi ínyencséggel az amúgy kevés halat fogyasztó vásárhelyieket. Főztek többek közt a Maros-parton, vendéglőben, Vármezőn.

Kitekintés a határon túlra

Bánné Kiss Erzsébet a Marosvásárhely – Baja Baráti Társulat elnöke aktív résztvevője a találkozóknak, a közös kirándulásoknak, kulturális, művészeti eseményeknek. „Egy baráti beszélgetésen elhangzott, hogy jön egy marosvásárhelyi társaság Bajára és mondtam, hogy nem a kollégiumban kellene fogadni, hanem mi lenne, ha családok látnák vendégül, szállásolnák el őket” – idézi fel a kezdeteket az egyesület elnöke, aki kezdeményezte, hogy látogassanak el Marosvásárhelyre, ismerkedjenek az ottaniakkal, civilekkel. „Megalapítottuk a társulatot, amelynek célja a személyes kapcsolattartás volt. A protokolláris kapcsolat a városháza dolga, mi természetesen abban is segítünk, ha szükség, de fontos volt, hogy a hivatalos formán túl, tartalommal töltsük meg, családi barátságok jöjjenek létre, tanintézmények között csereprogramok, művészek látogassák egymást” – magyarázta Bánné Kiss Erzsébet, aki csapattársaival együtt a gyerekeknek, fiataloknak is igyekezett átadni ezt a nyitottságot, a lehetőséget, hogy áttekintsenek a határon túlra.

A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum és a bajai III. Béla Gimnázium között intenzív kapcsolat működik, akárcsak a művészeti gimnáziumok között, képző- és fotóművészeti kiállításokat szerveztek mindkét városban, könyvbemutatókat, irodalmi esteket, népművészeti eseményeket, valamint olyan honismereti kirándulásokon vettek részt, ahol mindenki tanult valamit, jobban megismerte a saját és a vendéglátók tájegyeségét.

Incidens a határátkelőnél

Magyarország már EU-tagország volt, Románia még nem, amikor egy marosvásárhelyi küldöttség – tagjai között vállalkozók, tanárok, képzőművészek, újságírók – hivatalos volt a halfőző fesztiválra. Autóbuszt bérelt egy helyi személyszállításra szakosodott cégtől és hajnalban elindult Bajára, arra számítva, hogy délre, koradélutánra meg is érkezik. Csakhogy a határnál kiderült, nincsenek rendben a jármű iratai, ezért a határőrök visszafordították a buszt. A gépkocsivezető, miután az utasok hangot adtak felháborodásuknak, telefonon kérte a marosvásárhelyi főnökét, oldaná meg a helyzetet, mert nem hagyhatja őket az úton, küldjön egy másik autóbuszt utánuk. Több órás egyeztetés után sikerült elérni, hogy Nagyváradról egy másik jármű elszállította az embereket Szolnokra az egyik bevásárlóközpont parkolójáig, ahol egy budapesti cég vette át őket. Az utasok a parkolóban álltak, az egyik busz már elment, a másik még nem érkezett meg és azon tanakodtak, vajon eljutnak-e Bajára. Mindenki nagy megkönnyebbülésére hamarosan megérkezett a „megmentő” barack pálinkával, Tokajival, péksüteménnyel, csokoládéval megpakolva. Igaz, hogy az 52 személyes helyett egy kisbusszal érkezett, így egymáshoz szorulva, egymás ölében ülve, de annál nagyobb jókedvvel, éjfél után jóval, megérkeztek Bajára. A vendéglátók bécsi szelettel készültek, de éjjel 2-kor már csak páran maradtak ébren. A bécsi finom volt, még kenyér és evőeszköz nélkül is, a kollégiumi szállásnál jobbat pedig a marosvásárhelyiek el sem tudtak képzelni a hosszú és kalandos út után.

Marosvásárhely és környéke, Dél-Erdély, Szászföld

A Baja – Marosvásárhely Baráti Társaság elnöke Kiss Zoltán szervezi már az őszi bajai látogatást. Ahogy érdeklődésünkre elmondta, az utóbbi időben úgy alakult, hogy egyik évben a bajaiak érkeznek Marosvásárhelyre, a következőben meg a marosvásárhelyiek látogatnak Bajára. A vásárhelyiek is igyekeznek változatos programmal készülni a bajaiak fogadására. Ennek egy része a kirándulás, amely során megismertetik vendégeikkel Marosvásárhely környékét, valamint távolabbi vidékeket. Segesvár, Medgyes, Nagyszeben után Beszterce, Árokalja, Kerlés, Paszmos szerepelt a meglátogatott helyek között. A két város közötti kapcsolat családok, kisebb baráti-, illetve szakmai társaságok között is elmélyült. Rendszeresek egymás látogatása, közös nyaralások, túrázások szervezése.

A bajai városházán tette le a magyar állampolgársági esküt a Baja – Marosvásárhely Baráti Társaság tagjainak többsége, amely alkalomból ünnepi rendezvénnyel köszöntötték a bajaiak a vásárhelyieket. Az első, június 4-i Összetartozás Napját Baján ünnepelték közösen, az alkalomra egy Marosvásárhelyről származó kopjafát is felállítottak.

Baja vonzó a vásárhelyiek számára és az évek során bebizonyosodott, hogy a bajaiak is szívesen jönnek hozzánk.

Címlapfotó: Nievel Béla

Fotó: termalfurdo.hu, bajainfo.hu, Marosvásárhely Baja Baráti Társaság FB-oldala

 

Antal Erika

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

23

Mire számít a választási kampányban?