.:: Vásárhely.ma ::.

Kisebbségek a többségi médiában

Egyre több médiafogyasztó számára csak az az érdekes sajtóanyag, amelyben tombol az erőszak, folyik a vér, hemzsegnek a hullák – szól a felmérések alapján született megállapítás. Saját statisztikáink szerint szerencsére a Vásárhely.ma portál (ennél sokkal értelmesebb) olvasói nem erre tartanak igényt.

A minőséget és a színvonalat a nézettség, az olvasottság és a kattintás oltárán áldozzák fel azok a médiatrösztök, amelyeket kizárólag csak a reklámbevétel érdekel – állapították román újságíró kollégáink, akik részt vettek az Olaszok Demokratikus Szövetsége által szervezett és újságíró elnökük, Corina Ceauşescu által vezetett várbeli kerekasztal-beszélgetésen. A rendezvény apropóját a Nemzetközi Sajtószabadság Napja adta, amelynek témája a kisebbségi lét tükrözése volt a hazai román nyelvű médiában. A tapasztalat szerint a központi sajtóban, különösképpen az egymással versenyt futó kereskedelmi hírtelevíziókban a romániai kisebbségek addig játszanak pozitív szerepet, amíg „szépen énekelnek és táncikálnak”. A közösség kiválóságait már a többségi nemzet tagjaiként mutatják be: legyen szó a „românca” Herta Müller irodalmi Nobel-díjas íróról vagy a „românul” Bölöni László egykori válogatott labdarúgóról és edzőről. Abban az esetben, ha egy bűncselekmény elkövetője kerül fókuszban, és a neve alapján románnak tűnik, az újságírók – mindenféle etikai és jogi szabályt áthágva – nem felejtik el megjegyezni, hogy az illető a roma kisebbség tagja. „A környezetemben legalább negyven roma értelmiségit ismerek, orvost, tanárt, mérnököt ismerek, akik a többségi nemzet előítéletei miatt, a nyilvánosság előtt nem vállalják etnikai hovatartozásukat. Amikor Bukarestben Caragialét állítottam színpadra cigány nyelven, váratlan gondokkal szembesültem. Hiába kérleltem a roma származású, a nyelvet jól beszélő színészeket, hogy vállaljanak szerepet, sokan visszautasítottak. Ha kiderül, hogy cigány vagyok, magam alatt vágom el a fát – érveltek” – mesélte Moca Rudy bábszínész, a Marosvásárhelyi Rádió roma nyelvű adásának a szerkesztője.

A Zi de Zi újságírója, Sanda Viţelar szerint a fővárosi sajtó mindent a szenzációhajhászatnak rendel alá. Az már nem is hír, amelyben nincs erőszak, nem folyik a vér, nem hal meg senki. „Én írhatok bármilyen szép dologról, cikkem háromszáznál több kattintást nem kap. Reggeltől estig balesetekről meg nem akarok tudósítani” – jelentette ki. Ami a kisebbségeket illeti, úgy vélte, az lenne a legjobb, ha a román médiában ők írnának saját magukról, mert egy, a többségi nemzethez tartozó újságíró, bármilyen jóindulatú is legyen, nem érti meg, nem érzi úgy át a dolgokat, mint az adott közösség tagja. Hírügynökségi kolléganője, Dorina Matiș, aki szintén azon ritka sajtómunkatársak közé tartozik, akik ugyancsak a pozitív kicsengésű írások híve, ezelőtt két és fél évtizeddel is kilógott a sorból. Mint felidézte, ma is számos magyar olvasó köszönettel fordul hozzá, hogy a közösséget érintő témákhoz empátiával közelített, a kisebbségekkel szemben tárgyilagos volt. Mindezt már akkoriban, amikor a marosvásárhelyi román újságírásban tombolt az addig monopolhelyzetben lévő lap által árasztott xenofóbia.

Kikre emlékeznek a sajtószabadság napján
Ezelőtt 32 esztendővel, 1991. május 3-án tették közzé a Windhoek Nyilatkozatot, amelyben az afrikai népeknek a független sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. Az ENSZ ekkor ezt a napot nyilvánította a Nemzetközi Sajtószabadság Napjává nyilvánította. Ezen a napon világszerte megemlékeznek azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük közben gyilkoltak meg.

Szucher Ervin

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

399

Miként vélekedik Dorin Florea jelöltségéről?