.:: Vásárhely.ma ::.

„Házon kívül” ünnepelték a 75 éves magyar nyelvű gyógyszerészképzést

A marosvásárhelyi magyar nyelvű gyógyszerészképzés 75. évfordulóját ünnepelték a hétvégén a Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében.

Az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Gyógyszerészeti Szakosztály szervezésében a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdió Színházában az egykori és jelenlegi tanárok, diákok, gyógyszerészek gyűltek össze, hogy együtt emlékezzenek, ünnepeljenek, beszéljenek a gyógyszerészi pálya sokszínűségéről. Dr. Sipos Emese egyetemi tanár, a szervezőbizottság elnöke emlékeztetett, hogy a magyar nyelvű gyógyszerészeti kar 1948-ban alakult Marosvásárhelyen, miután az orvosi kar már három évvel korábban átköltözött Kolozsvárról. 1962-ig csak magyar nyelven folyt az oktatás, azóta két nyelvű lett.

Az egyetem is ünnepelt – magyarok nélkül

Ahogy mondta, a mostani eseménynek az az egyik érdekessége, hogy míg az 50. és 60. évfordulót az egyetem vezetőségével, a román kollégáikkal együtt ünnepelték, a 75 éves évfordulót az egyetem vezetősége a magyar oktatók nélkül szervezte meg. „A magyar oktatók viszont úgy gondoltuk, hogy méltóbb ünneplést kellene tartani, és májustól hozzáfogtunk egy emlékkötet megírásához. Az 50 éves és 60 éves évfordulón is készült ilyen emlékkötet, szintén két nyelven, magyar és román nyelven. E mai kötet is két nyelvű, magyar és angol” – részletezte Sipos Emese.

A mindenkiben felmerülő kérdésre, hogy miért az EME és nem az egyetem szervezi a 75 éves magyar nyelvű gyógyszerészképzés megünneplését; miért egy színházteremben és nem a Gyógyszerészeti Kar modern épületében gyűltek össze, Szilágyi Tibor, volt rektorhelyettes adta meg a választ. „Azért mert az egyetem jelenlegi többségi vezetése számára a magyar tagozat inkább egy zavaró, kényszerűségből elviselt része az egyetemnek. A magyar gyökereket hol csendesen szégyenkezve, hol hangos agresszivitással igyekeznek eltakarni. Számukra a történelem saját magukkal kezdődik, és az elmúlt évek változásai alapján már-már azt hiszik, hogy a magyar oktatás egy kicsinyke elhanyagolható levél a mega-egyetem nagy fáján, amit meg lehet villantani, amikor jó pontnak számít toleránsnak és multikulturálisnak lenni, és el lehet felejteni, amikor az oktatás szervezéséről, vagyis a lényegről van szó” – fejtette ki, anélkül, hogy ünneprontó akart volna lenni. A vezetőség elnyomó politikája miatt néhány évvel ezelőtt lemondott vezető azt sem hallgatta el, hogy amikor kiderült, hogy az esetleges közös ünneplés során a magyar oktatók ragaszkodnak ahhoz, hogy a tanszékek alapítóiról is szó essen, akkor a kincstári rendezvényt inkább nélkülünk tartották meg.

Már nem annyira vonzó hivatás

A Köteles Sámuel utcai ünnepélyen volt és jelenlegi tanárok, idős és fiatal gyógyszerészek, az egyetem egykori végzettjei vettek részt, valamint magyarországi egyetemek gyógyszerészképző karainak képviselői. Emléklapokat adtak át az egykori tanároknak, kerekasztal-beszélgetést szerveztek a gyógyszerészi pálya sokszínűségéről.

Ahogy érdeklődésünkre Sipos Emese főszervező elmondta, a fiatalok ma már kevésbé érdeklődnek a gyógyszerész szakma iránt. Ahogy fogalmazott, „az idén is, és az elmúlt években is kevesen jelentkeztek erre a nagyon szép pályára, hivatásra. Saját véleményemet tolmácsolom azzal, hogy egyrészt, sok a gyógyszerészeti kar Romániában, 12 egyetem van. Másrészt nagyon nehéz az az öt év, ahhoz képest, hogy amikor azt befejezik, mennyire vannak tisztelve, megbecsülve, akár anyagiakban, akár az orvos kollégák, illetve a betegek részéről. Szerintem ezért fordulnak el a fiatalok annyira ettől a pályától, nehéznek találják és úgy látják, hogy a patikákban betérők közül mindenki mindenhez ért, kezdve az oltástól a gyógyszerek szedéséig”.

A nagy idősek örömmel jöttek el

A találkozót megtisztelték jelenlétükkel olyan idős gyógyszerészek, akiknek sikerült a fiatalabb generációnak is átadniuk a gyógyszerészi hivatás iránti elkötelezettséget. Veress László segesvári patikus 1961-ben kezdte az egyetemet, 1966-ban végzett. Ahogy mondta, nagyon izgalommal érkezett és az külön öröm számára, hogy sokan megjelentek az ő korosztályából is, ahogy a fiatalokéból is. „Kissé izgatott vagyok, újból találkozom a kollégákkal, azzal az egyetemi hangulattal, ami már olyan rég elmaradt, ugyanis sok minden megváltozott a marosvásárhelyi egyetemen általában, a gyógyszerészeti karon azt hiszem, hogy különösen. Már annál is inkább, hogy új szárnyba költözött a gyógyszerészeti kar és az nekünk már idegen” – mondta a Veress László, akit fia követett a gyógyszerészi pályán, és reményei szerint majd az unokája is ezt az utat fogja bejárni.

A rendezvénysorozat második napján a résztvevőknek bemutatták a Gyógyszerészeti Kar új épületét.

Antal Erika

Szucher Ervin

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

62

Minek köszönhető Soós Zoltán újabb sikere?