.:: Vásárhely.ma ::.

A dohányzás mellett a legnagyobb rizikófaktor a tüdőrák kialakulásában a radon

Europában évente több mint 20 ezer tüdőrákban elhalálozott esetet tulajdonítanak kimondottan a radonnak. Romániában ez a szám 1500-2000 között van. A dohányosok esetében a rizikó faktor lényegesen nagyobb. A statisztikák szerint a cigaretta után a második tüdőrákot okozó tényező a radon.

De mi is az a radon?

Egy  színtelen, szagtalan, radioaktív, nemes gáz, így nehezen mutatható ki és nem szívesen vegyül más elemekkel. A talajból és az építkezési anyagokból természetszerűen van jelen a levegőben (a 235 uránium  bomlássor terméke). A levegőben mindig jelen levő porszemekre „ül” ki és belégzéssel jut a tüdőbe. Ott a tüdő falára tapadva tovább bomlik (felezési ideje 3,824 nap), jellemzően alfa sugárzással. Ez sejt rombolást okozhat, ami tüdőrákhoz vezethet.

A radon „szennyezettség” mérése

A radioaktivitással kapcsolatos jelenségeket valószínűség számítás segítségével, illetve a rizikó faktor fogalmával tárgyalják. Az Európai Unióban létezik egy dokumentum, (Európai Irányelv 2013/59/EURATOM, art. 54,74,103),  amely kötelezi a tagokat saját, radonra vonatkozó, törvénykezés elfogadására. Ugyanakkor zajlik egy EU-szintű radon térképezés, melyet az ERA (Europian Radon Association) felügyel – tudtuk meg dr. Csegzi Sándor fizikustól, a szervezet marosvásárhelyi tagjától, aki elmondta, Romániában két erre vonatkozó dokumentum van érvényben, (1. 526/2018 Kormány Határozat, 2. a CNCAN elnökének 153/2023. számú Határozata), az egyik az  országos radon akcióprogramra, a másik a radon aktivitás sűrűség  mérés metodológiai módszerére vonatkozik.

„Ez a törvénykezés megadja a mérési módszertant, ami nagyon fontos a mérési eredmények összehasonlíthatóságában, valamint megjelöli a felelős intézményeket” – mondta a Vásárhely.ma-nak Csegzi.

Országos szinten, a térképet 10×10 km-es négyzetekre osztva, a CNCAN (Az Országos Radiaktív Sugárzást Felügyelő Bizottság) követi-irányítja és az általa akkreditált laborok végzik a méréseket. Négyzetenként 4-6 mérés történik és ebből készül Románia radon térképe.

Geológiai szempontból ez irányadó, de nem ad választ az épület szintű állapotokra.

Kötelező beavatkozások

A jelenlegi törvénykezés feladatokat fogalmaz meg az önkormányzatok számára is. Kötelező beavatkozást ír elő a fennhatósága alatt levő épületek esetében (iskolák, óvodák, irodák, stb), ahol a radon aktivitás szintje meghaladja a megengedett maximális szintet, ami Romániában 300 Bq/m3 (Becquerel/köbméter).

Ehhez szükség van minél több mérésre, a helyzet feltérképezésére.

Teller Edét is érdekelte a módszer

„Én 1991. óta foglalkozom a témával.  A doktori munkám is erről szól (2007), amelyben  a debreceni MTA Radon laborjának, a Bukarest – Măgurele-i IFIN-HH laborjának, valamint a Bukaresti Tudományegyetem Fizika tanszékének együttmüködésével sikerült kidolgozni egy statisztikai modellt, amely lehetővé teszi viszonylag kis számú mérés által lakásszintű radon térkép elkészítését egy község vagy város számára. ” – mondta portálunknak a fizikus.

A módszertanról több cikk jelent meg nemzetközi szaklapokban, konferenciákon lettek bemutava előadások formájában, könyv jelent meg (Radioactivitatea in curbura carpatica, radonul din locuințe). A módszer nagyon jó lehetőség a radon által az oktatásban bevezetni a radioaktivitással kapcsolatos fogalmakat, a tanulók által a szülőket tudatosítani a radon jelenlétéről, káros hatásairól, védekezési lehetőségekről.

„Életre szoló élmény volt és iránymutatást jelentett munkámban a Teller Edével való találkozásom 1992-ben, mikor több órát tölthettünk együtt, kettesben. Erdélyről kérdezett és a munkámról. Nagyra értékelte a diákok bevonását az ilyen szerű kutató munkába és biztatott, hogy ne hagyjam abba. Akkor még remény nyílt egy marosvásárhelyi látogatásra is, de sajnos erről betegsége miatt le kellett mondania.” – tette hozzá Csegzi Sándor.

Nem találtak kimagasló értékeket

Az 1999. és 2024. közötti időszakban Gyergyóremetén, Kovásznán, Vintila Vodă, Panit, Ákosfalva, Dózsa György, Ernye községekben végeztek felmérést a helyi polgármesteri hivatalok segítségével. Jelenleg Parajdon és Korondon folytatnak méréseket az Erdélyi Magyar Műszaki Tudonyos Társaság (EMT) Marosvásárhelyi szervezetének éveken átnyúló kutatási munkája keretében.

A tevékenységekbe több mint 500 diákot sikerült bevonni tanáraikkal és a polgármesterekkel együtt. Ez által a széleskörű lakossági tájékoztatás is megvalósult. Ez fontos összetevője a tevékenységnek. Ahogy Csegzi Sándor portálunknak kifejtette, a méréseik nagy többsége a megengedett maximális értékek alatti eredményeket hoztak, de volt néhány eset (lakásokban, nem közintézményekben) ahol a radon aktivitás meghaladta a 300 Bq/m3 értéket. Ilyenkor kiegészítő mérésekre van szükség, tisztázni kell a forrást, azt, hogy a talaj vagy az építkezési anyag okozza a magas sugárzást, valamint beavatkozási tevékenységet is kell végezni.

Néhány éve Marosvásárhelyen is végeztek méréseket az iskolákban, óvodákban, bölcsődékben, összesen 42 helyszínen. Összehasonlító méréseket végeztek a kolozsvári és bukaresti radon laborokkal. „Nem találtunk kimagasló értékeket a helyszíneken és az öszehasonlítási eredmények is pozitívnak értékelhetőek” – vonta le a következtetést Csegzi, aki a mérési módszertant és az eredményeket 2019. májusában bemutatta a CNCAN  által szervezett radon konferencián és 2023. októberében a Román Radiológiai Társaság éves konferenciáján. Javasolta a radonnal kapcsolatos ismeretek bevezetését az iskolai tantervbe, amire ígéretet is kapott.

Legegyszerűbb védekezési mód a szellőztetés

Összegezve az előbbieket, Csegzi Sándor, aki a méréseket tovább szeretné folytatni, portálunk olvasóival ismertetve a radont, elmondta, hogy az természetes módon velünk van (szabad légkörben a radon aktivitás világ átlaga 20-50 Bq/m3), a talajból, az építkezési anyagokból származik.

Fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy a radon növeli a tüdőrák megbetegedések valószínűségét, dohányzók esetében többszörösen. Romániában a maximálisan megengedett érték, amelyet törvény szabályoz, 300 Bq/m3, de adott esetekben már a 100 Bq/m3 aktivitási szint is jelentősnek számít.

Jó tudni, hogy a zárt terekben halmozódik fel, például a hálószobában estétől reggelig. A legegyszerűbb védekezési mód a szellőztetés, a modern,  jól záró nyílászárók estében gyakrabban szükséges szellőztetni. A földszinti helységekben a legvalószínűbb, ha pince van alatta, kevésbé.

Ugyanakkor van védekezési lehetőség, a közintézmények esetében kötelező az önkormányzat beavatkozása. Lakások, magán irodák, munkahelyek esetében is javasolt, sőt, a törvény értelmében egy új építkezés tervezésekor kötelező az építkezési terület talajvizsgálata a radon szempontjából is.

Csegzi Sándortól megtudtuk azt is, hogy Székelyföld kiemelten „radon dús” vidék, aminek geológiai okai vannak. Erre utalnak  például az ásványvíz források, mofetták, de a rákos megbetegedési statisztikák is.

Fontos tény az is, hogy diákokkal, az előírásoknak megfelelő mérési körülmények között, diákok bevonásával közösségi tudatosítás történik, tudományos értékű eredményekkel.

Fotók: Csegzi Sándor személyes albuma

Antal Erika

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

54

Mit kellene tenni a kiskorúak bűnbandái ellen?