Székely Szabadság Napja RMDSZ-vezérek nélkül

Az idén sem fognak tolongani az RMDSZ politikusai a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 10-én megszervezendő Székely Szabadság Napján.

Pénteken, március 10-én kék-arany színbe borul a Postarét és Marosvásárhely – adta hírül a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs. Négy éves kényszerszünet után az SZNT több ezres tömegre számít, azonban az előrejelzések szerint a szervezet immár húsz éve folytatott autonómiaküzdelmét megkoronázott ünnepély iránt az idén sokkal kisebb az érdeklődés, mint 2020 előtt. Pedig a nemzeti tanács a világjárvány ideje alatt is, úgymond alternatív megemlékezésekkel próbálta éltetni az önrendelkezés lángját.

Izsák Balázs: kitartással igényeljük a székelyek szabadságát

Az idei forgatókönyv a régi: a rendezvény a Postaréten, a Székely Vértanúk emlékoszlopánál kezdődik délután 4 órakor, ahonnan a tömeg, a hagyománynak megfelelően, a város főterére, a prefektúra elé vonul. „Legyünk erősek, bátrak és következetesek, és üzenjük meg az egész világnak: alkotmányos eszközökkel, erőszakmentesen, de rendíthetetlen kitartással igényeljük a székelyek szabadságát: Székelyföld államon belüli önrendelkezését” – fogalmazott még az év elején Izsák Balázs. Az SZNT arra kérte Székelyföld lakóit, hogy aki teheti, legyen jelen a marosvásárhelyi rendezvényen, hogy békésen, méltósággal nyilvánítsák ki a közösség autonómiaigényét. „Fontos, hogy minél többen legyünk, hogy megértessük mindenkivel: sem fenyegetés, sem a jogsértő intézkedések változatlan fenntartása nem félemlít meg bennünket, a mi küzdelmünknek változatlanul a székely szabadság a tétje” – hangsúlyozta a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Izsák ugyanakkor az erdélyi magyar pártokhoz, civil szervezeteket, történelmi egyházakhoz fordult, ara kérve ezek tagjait, hogy vegyenek részt az előkészületekben, ösztönözzék részvételre a székelyeket és egész Erdély magyarságát. A felkértek közül volt, aki teljes mellszélességgel az SZNT kezdeményezése mellé állt, volt, aki válaszra sem méltatta.

Az RMDSZ-tagok igen, a vezetők aligha vesznek részt

Azon túl, hogy Marosvásárhelyen a rendezvény iránti érdeklődés lanyhulását érezni, előrevetíthető, hogy az RMDSZ szavazóinak egy része az idén is ott lesz az 1875-ben közadakozásból épített emlékműnél. A szervezet vezető politikusai – akárcsak 2020 előtt – az idén is egyéb elfoglaltságaikra hivatkozva, távol tartják magukat.

Frunda Csenge, aki a marosvásárhelyi önkormányzatban az RMDSZ frakcióvezetői tisztségét tölti be, nem lesz ott a Postaréten. Távolmaradását az egyéb hivatali kötelességekkel indokolta, amelyeknek eleget kell tennie. „Marosvásárhelyen lesz sportminiszter, vele kell találkoznom, aztán délután 5 órakor a Kultúrpalotában kezdődik a díjátadó sportgála, amelyen szintén ott kell lennem” – sorolta, a fiatal helyi képviselő, aki 2020 őszén robbant be a nagypolitikába.

A függetlenként, de az RMDSZ támogatásával polgármesteri széket nyert Soós Zoltán ugyan nem mondta ki, hogy ódzkodik egy autonomista rendezvényen részt venni, de álláspontjából kikövetkeztethető, hogy a délutánját nem a Habsburg-ellenes Makk-féle összeesküvés elárult és kivégzett vezetői tiszteletére állított obeliszknél szándékozik tölteni. Soós portálunk megkeresésére annyit mondott, hogy „a város teljesítette törvényi kötelezettségeit, támogattuk, kiadtuk az engedélyeket. Sok sikert! Meggyőződésünk, hogy mindenkinek jogában áll a közösségi jogokért küzdeni”.

Nem tolonganak az RMDSZ egykori ellenzékét képező politikusok sem az Izsák Balázs szervezte rendezvényre.

Biró Zsolt, aki Szász Jenőt követően hosszú ideig a Magyar Polgári Pártot (MPP) vezette, majd 2016 és 2020 között az RMDSZ-szel kötött egyezség következtében országgyűlési képviselői tisztséget töltött be, csütörtökön délután éppen Szeged irányába tartott, amikor elértük telefonon. Mint mondta, a konzervatóriumot végző fiának vizsgaelőadásaira hivatalos, és csak vasárnap estére vagy hétfőre ér haza Marossárpatakra.

Portik Vilmos alpolgármester – aki az Erdélyi Magyar Néppártból kilépve állt be az RMDSZ-be – hangsúlyozni kívánta, hogy csak magánemberként nyilatkozik ez ügyben a portálunknak. Mint elmondta, 2016-ban volt kint utoljára a Postaréten, a Székely Szabadság Napján szervezett rendezvényen. Álláspontját, hogy miért nem vesz részt többet ezen az eseményen, akkoriban közzé is tette: nem akar olyan helyre menni, amely megemlékezésnek indul, aztán olyan tüntetéssé válik, amelyen egyik magyar a másikat leárulózza, kifütyüli és lehurrogja. Álláspontját azzal is kiegészítette, hogy szerinte „a megemlékezéseknek ez a formája, ez a rituáléja az ügyet ma már nem viszi előre”.

Ezelőtt öt évvel, amikor a Krónika Péter Ferencet és Vass Leventét, a megyei-, illetve a városi RMDSZ akkori elnökét kérdezte, mindketten támogatásukról biztosították a szervezőket, de egyikük sem ment ki a Postarétre. Péter külföldre utazott, Vass azt nyilatkozta, hogy az első három évben ott volt, de most már éppen ideje lenne, ha kalákaszerűen, minden esztendőben más-más település vállalná fel a szervezést.

Fotók: SZNT