Nincs kapcsolat a selyemcigányok és a sátorosok között

Április 8-án ünneplik a Nemzetközi Roma Napot, amikor a roma kultúra jelentőségére, a roma közösségek társadalmi helyzetére is felhívják a figyelmet.

Maros megyében él a legtöbb roma közösség, de hiányzik a közösségek közötti együttműködés, egymás elfogadása – mondta a Vásárhely.ma-nak Moca Rudy cigány színész, bábszínész, aki azt fájlalja a legjobban, hogy e nélkül nem lehet fejlődésről beszélni, nincs jövő.

Roma zászló és himnusz

Első alkalommal 1971. április 8-án gyűltek össze Londonban a világ minden tájáról a roma közösségek képviselői, hogy részt vegyenek az első Roma Világkongresszuson, amelynek a nemzetközi cigányság nemzetté válási folyamatában volt jelentős szerepe. Az eseményen jelen volt Yul Brynner orosz-amerikai színész is, aki nyilvánosan is vállalta roma nemzetiségét.

A kongresszuson elfogadták a roma zászlót, amely alul zöld, felül kék, a közepén pedig egy narancsárga kerék látható. A kék színű sáv az eget, a zöld a földet, a kerék pedig a csakrát, vagy – ahogy Moca Rudy mondta, az élet kerekét jelképezi. A zászló egy 1933-ban Bukarestben megrendezett nemzetközi cigány kongresszuson elfogadott zászló továbbfejlesztése.

Ugyancsak a Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű cigány himnuszt, amelynek eredetije egy több változatban élő balkáni cigány népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években.

Selyemcigányok vs. sátorosok

Moca Rudy portálunknak kifejtette, fontos ez a nap számára, hiszen a roma identitást erősíti. Sajnos a különböző roma szervezetek, egyesületek még mindig nem képesek az együttműködésre, nincs meg közöttük az az együvé tartozás ereje, amely a jövőt illetően nélkülözhetetlen – magyarázta a cigány színész, aki arról is beszélt, hogy Romániában, Indiához hasonlóan, a cigányok nagyon erős kasztrendszerben élnek és nem hajlandók egymáshoz közeledni. Például a karácsonyfalvi leggazdagabb Gábor cigányt a hidegvölgyi legszegényebb cigány nem hajlandó elismerni. „Hiába olyan szegény, mint a templom egere, a Hidegvölgyben élő cigányok selyemcigányoknak tartják magukat. A karácsonyfalvi Gáborok megvehetnék az egész Hidegvölgyet, olyan gazdagok, mégis sátorosoknak hívják őket. Azt el sem tudják képzelni, hogy a két közösség gyermekei összeházasodjanak” – magyarázta Moca.

A statisztikai adatok szerint Romániában él Európa legnagyobb roma közössége. A legutóbbi népszámlálás összesítése alapján a lakosságnak közel a 7 százaléka vallotta magát roma nemzetiségűnek. Moca Rudy portálunknak elmondta, ez körülbelül 700-800 ezer roma nemzetiségű személyt jelent. „A valóságban két milliónál is több a cigányok száma. Ezt a papoktól lehet tudni, – akik keresztelnek, házasságot kötnek, vagy temetnek, a pedagógusoktól, óvónőktől, tanítóktól, tanároktól, – akik a cigány gyerekeket tanítják, ugyanakkor azoktól az orvosoktól, akik cigány betegeket gyógyítanak és nem utolsósorban a rendőrségi nyilvántartásokból. Csakhogy ezek az adatok nem hivatalosak.

Romániában 42 cigány népcsoport él. Közülük 17 hagyományos, viseletében, szokásaiban ragaszkodik az elődeitől örökölt hagyományokhoz. 25 népcsoport hátat fordított a hagyományainak, nem viseli a cigány népviseletet, elhagyta a szokásait, sőt sokan még az identitásukat sem vállalják – mondta Moca Rudy, aki szerint a cigány közösségek a magyaroktól tanulhatnának összefogást, együttműködést, egymás iránti szolidaritást.