.:: Vásárhely.ma ::.

Lemondani a rendetlen vágyakról és végigmenni a húsvéthoz vezető lelki úton

Marosvásárhely közelében, Marosszentgyörgy és Tófalva között jobbról a domboldalon emelkedik a Sarutlan Kármelita Nővérek Rendje, a Kis Szent Teréz Kolostor.

A kolostor Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kezdeményezésére jött létre 2006-ban. Kezdetben két nővér lakott a kolostorban, most haton vannak összesen.

Munka a kolostorban

Ima és munka a kolostorban

Nem csak a testnek, hanem a léleknek is szüksége van a táplálékra – vallják a kármel rend tagjai, akiknek az élete az ima köré szerveződik. Reggel dícsérettel indul a napjuk negyed 7-kor, majd jön a belső ima, a reggeli és azután kezdődik a munkaidő.  Délben 12 órakor a kápolnában déli imára gyűlnek össze, délután fél 5-től van a szent mise, negyed hatkor kezdődik a második belső ima, negyed héttől vesperás, esti dícséret. A vacsora és a közös rekreáció után vigíliával ér véget a nap este 9-kor.

Két nővér  heti váltásban főz, más mos, vasal, takarít.A könyvkötő műhelyükben vállalnak újrakötést: misekönyvek, imakönyvek, lelki- és szépirodalmi könyvek, olvasmányos könyvek, anyakönyvek újulnak meg. A gyertyadíszítő műhelyükben az előre megvásárolt gyertyákat különböző motívumokkal díszítik: karácsonyi, húsvéti, pünkösdi, máriás, eucharisztikus jellegű mintákkal, vagy más-más alkalmakra – házasságkötésre, születésnapra, keresztelésra szóló mintákkal. A varrodájukban egyházi ruhák, keresztelő ingek, kehelykendők készülnek. Együttműködnek a Mária Rádióval, amely rendszeresen közvetíti a miséket, illetve sorozaot arról, hogy hogyan imádkozzunk.

Ha valaki elcsendesedésre vágyik, elvonulna a világ zaja elől, akkor a Karmelita kolostorban lehetőséget biztosítanak, az erre a célra létrehozott vendégszobában.

Nyilvános szent mise

Lelki út, amelyen mindenkinek végig kell mennie

A nővérek 2023. nagyböjtjén megfogalmazott gondolataikkal arra biztatnak mindenkit, hogy lemondva „rendetlen vágyairól” tegye meg az utat, amelynek végén ott a húsvét. A Szentírásból jól ismerjük, hogy a zsidóknak az Ígéret Földjének eléréséig egy sivatagon kellett átmenniük. Ez az út nem volt küzdelmektől mentes, különféle akadályok állták útjukat. Hasonló a lelki út is, amelyen mindenkinek át kell mennie. Ezen az úton le kell mondanunk „rendetlen vágyainkról – ahogy Keresztes Szent János írja. Erre nagyon alkalmas a nagyböjti szent idő, melynek végén eljutunk húsvétig. Ám az ember képtelen erre a maga erejéből, Isten az, aki meg tud szabadítani minket. Keresztes Szent János költői képeivel ezt így fejezi ki: Mivel a lélek olyan álomba volt merülve, amelyből magától sohasem tudott volna fölébredni, csakis Isten volt képes felnyitni szemét és fölébreszteni őt. – Jó utat mindenkinek a szent ébredésig, a Föltámadás ünnepéig!” – biztatnak a kármelita nővérek, akik a föltámadás biztos hitével kívánnak „méltó előkészületet a Szent Három Napra, amelyen át találkozhatunk Krisztussal, a mi üdvözítő Istenünkkel!”.

A Kármelita kolostor és templom kupolája a Kármel-hegyen

A kármelita rend története

A Kármelhegyi Boldogságos Szűz Mária Rendje a palesztinai Kármel hegyén született, ahol korábban Illés próféta élt és tevékenykedett, a Kr. e. 9. században. A rend a 13. század elején jött létre, akkor gyűltek össze a remeték az Illés-forrás körül, hogy a Kármel hegyen levő barlangok közül az egyikben Illés próféta emlékét tiszteljék. Itt küzdött meg ugyanis a kor bálványimádó papjaival a próféta, hogy megmentse az Izrael Istenébe vetett hit tisztaságát, itt imádkozott áldásos esőért a kiszikkadt föld számára. Ezért ez a hegy a szépség és termékenység szimbólumává vált. A kármel szó, amely kertet jelent, ezt a tapasztalatot hordozza.

1235 körül a szaracénok miatt, akik ekkorra teljesen elfoglalták a Szentföldet, a szerzeteseknek el kellett hagyniuk remeteségüket. Visszatértek Európába, ahol nyugati szerzetesrenddé váltak, és a kolduló rendek közé nyertek besorolást.

A kolostor bejárata a Kármel-hegyen

A 15-16. század folyamán többen próbálkoztak a bekövetkezett lazulások megszüntetésével, a rend megreformálásával. Ezek közül Jézusról nevezett (Avilai) Szent Terézé (1515-1582) bizonyult maradandónak. Szent Terézia élete során 17 reformált női kolostort alapított, és létrehívta a rend férfi ágát is. Napjainkban 82 országban, mintegy 800 kolostorban 10500 terézi “sarutlan” kármelita nővér él, és 504 rendházban 4051 sarutlan férfi szerzetes.

A templom belseje a Kármel-hegyen

 

Antal Erika

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

49

Hogy bírja a kánikulát?